HungarianMagyarRomanianro-ROEnglish (UK)
Ma : Péter, Pál napja van.
  • Csekefalva

    Csekefalva Székelykeresztúrnál a Nagy-Küküllőbe torkolló Gagy vize völgyének legalsó faluja Csekefalva. Székelykeresztúrtól északra, tőle 3 km-re helyezkedik el. Tseke Köröns fia a szent Istvánkori székely ősök egyike volt a Csiki kronika szerént. Ettől, ki első idetelepülő volt, nyerhette e falu elnevezését.Első írásos említés a Székely Oklevéltár régebbi és újabb sorozatának köteteiben a 16. század második feléből olvashatók az első említések, de a falu megléte az okmányokban említett éveknél messzebb nyúlik vissza a középkorba. Tovább
  • Szentábrahám látkép.

    Szentábrahám a környék egyik legrégebbi települése. Első írásos említése 1333-ból származik. A falutól keletre a Zsidóhegy magasul fel, egy kopár bérc, melynek festői redőzetekben lehanyatló mély szakadásos oldalai igen sajátságosan festői képet mutatnak. Ezen a helyen élt Ábrahám, akiről a falu nevét kapta. Tovább
  • Solymosi Láz

    Solymosi Láz A solymosi láz Szentábrahámtól 3 km-re van, gyalogösvényen és mezei dűlőúton lehet megközelíteni. A XVII. században népesedett be. 1956-ban 116, 1966-ban 108, 1977-ben 116, 1992-ben 67, 2002-ben 43 személy lakott, mind magyarok. Többségében unitárius, 30 %-ban református, 10%-ban római katolikus vallásúak. Egykor saját iskolája volt. Tovább
  • Magyarandrásfalvi templom

    Magyarandrásfalva neve 1544-ben jelentkezik oklevélben. 1839-től használták megkülönböztetésül a Magyar-Andrásfalva nevet. 2002-ben 147-en lakták, legnépesebb 1900-ban volt (197). Többségében unitárius vallásúak, illetve reformátusok, római katolikusok. 1999-ben szentelték fel azt a templomot, amelyet a falu unitárius és református lakói közösen építettek 1995 óta. A falu neves emberei közé tartoznak: Fazakas János volt miniszter, aki jelentős politikai pizíciókat töltött be a román állami vezetésben, Fodor Adalbert karmester, népzenész, népzenegyűjtő, egyetemi tanár. Tovább
  • Gagyfalu látkép.

    Gagy a völgy névadó települése, 1566-ban Gagij néven említik először, majd Gagi, GagΫ és Gagj, később a mai Gagy alakban. Egyes nyelvészek nevét ismeretlen, talán szláv (gágya: mocsaras terület) eredetűnek mondják, ám legvalószínűbb, hogy régi magyar névadási szokás szerint egyszerű személynévből keletkezett (már 1366-ban Johannes filius Gagy személynévként fordul elő, igaz, nem vidékünkről). A faluban több nemesi család is élt: a Pálffyak, Szentkirályiak, Türkösiek, Miklósiak. A falucska népességét alkotó szabadok, illetve jobbágyok, zsellérek tőlük függtek anyagilag, mivel ők voltak a föld- és erdőterületek többségének birtokosai. Tovább
  • Kismedeséri unitárius templom

    Kismedesér Kismedesért a XIX. század második felében a Medesérhez tartozó, a Gagy völgyébe átnyúló területeken gazdálkodó tanyai családok alapították, 1875-től önálló település.1880-ban fa haranglábat emeltek és harangot szenteltek. A nagyobbik harangot 1894-ben a reformátusok öntették (ez később Gagyba került). A harangláb mellé 1888 és 1890 között épült templom, ezt 1972-ben újjáépítették. Jelenleg Gagyhoz tartozó leányegyház. 2002-ben 52 állandó lakója volt, többségében unitárius, illetve református vallásúak, legnagyobb lélekszáma 133 volt (1960). 1999-ben villamosították. Tovább
  • Firtosmartonosi Láz

    Firtosmartonosi LázA martonosi Lázon 1956-ban 137, 1966-ban 92, 1977-ben 50, 1992-ben 38, 2002-ben 49 személy lakott, mind magyarok. Saját haranglábat állíttattak, iskola is jó ideig működött itt. Tovább
  • Tapasztott házak Firtosmartonosban.

    Firtosmartonos a Gagy völgye legfelső faluja, Székelykeresztúrtól 18 km-re. 1473-ban Marthonos néven jelentkezik először a forrásokban, 1497-ben Martonosfalwaként említik. A múlt század elejétől (megkülönböztetésül) Firtosmartonos a hivatalos neve. 2002-ben 257-en lakták..Lakói a katolikus korban és azután is Énlakára jártak templomba. A XVIII. században már unitárius anyaegyház. Tovább
  • Szentábrahámi tájház

    A település legrégebbi épületeként nyilvántartott kántorlakot Hargita Megye Tanácsának segítségével újították fel, alakították ki tájháznak, és a falunapok keretén belül át is adták – pontosan nem tudni, de körülbelül 1860-ban épült. Tovább
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • All
  • Hírek
  • Kertészkedés
  • Közlemények
  • Magazin
  • Események
  • Default
  • Title
  • Date
  • Random
load more / hold SHIFT key to load all load all

Februári tennivalók házunk táján

Máris itt van február, lassan ideje a tavaszra és a kiültetendő növényeinkre is gondolnunk. Például megtervezhetjük idei zöldségeskertünket aszerint, hogy milyen fajtákat szeretnénk termeszteni.

Február alkalmas arra, hogy megtervezzük idei zöldségeskertünket aszerint, hogy milyen növényfajtákat szeretnénk termeszteni. A zöldségtermesztés jellegzetes és egyik első munkája a palántanevelés, amely a zárt térben történő, a magvetésből kikelő növények végleges, szabadföldbe való kiültetéséig tartó időszak. A palántanevelést a hosszabb tenyészidejű növényeknél kell alkalmazni, ahol a csírázására magasabb hőmérsékletre van szükség.

A termesztő berendezésekben a növény környezeti körülményeit csaknem teljesen magunk alakítjuk ki, ezért a palánta minősége és tenyész­ideje a növény igényeinek ismeretében jól tervezhető. Egyes zöldségnövények gazdaságos termelésének feltétele a palántanevelés, más növényeknél a termelés céljától és adottságaitól függően választhatunk a helyrevetés és a palántanevelés között. A palántázott növények korábbi és gazdagabb termést adnak.

Mit mikor vethetünk palántanevelésre?

Február végéig kerüljön cserépbe a káposztafélék magja, amelyet már márciusban tűzdelni lehet. Ha korai és hidegtűrő a káposztafaj (többségük az), akkor már március végétől ki is ültethetők. Ha hideg, fagyos a talaj, akkor még áprilisban sem késő a kiültetése, de addig kissé árnyékosabb, hűvösebb helyen kell tartani a palántát, hogy elkerüljük a megnyúlását.

Március második felében vethető palántának a paradicsom (március 15–20.), a paprika és a zeller magja (március 20–25.), majd egy hónappal később, április második felében tűzdelhetők is.

Áprilisban a melegigényes zöldségek (uborka) magjait tegyük a szaporítóládába, és már nem kell tűzdelni, hanem a kifejlett növényeket ültessük állandó helyükre. Az ágyásba legjobb a kései, májusi, ún. fagyosszentek utáni kihelyezés.

Palántanevelés

Az apró magvú növényeket kisebb edényekbe vagy erre a célra vásárolt szaporítóládába vessük. Az edények alját feltétlenül ki kell lyukasztani, hogy a fölösleges öntözővíz kifolyhasson, mert így megakadályozhatjuk a fejlődő növények rothadását.
A palántanevelés földrétegének kialakításához használhatunk komposztot, virágföldet, jó minőségű kerti földet 10-15% homokkal és 15-20% érett trágyával keverve, valamint minden olyan közeget, amelynek jó a vízáteresztő képessége (perlit).

A földréteg vastagsága 5-6 cm legyen.

A melegigényes palánták neveléséhez, mint a paprika, 22-26 Celsius-fok hőmérsékletet kell biztosítanunk. A magvetés sűrűségét a mag nagysága határozza meg. Minél apróbbak a magvak, annál sűrűbben javasolt vetni őket. A kelés időszakában a magok számára meleget és magas páratartalmat kell biztosítanunk. A magas páratartalmat a legegyszerűbben úgy érhetjük el, ha a vetést fóliával vagy üveglappal takarjuk le. Figyeljünk a talaj víztartalmára, hisz a növények a száraz és a túlöntözött földre egyaránt érzékenyek.

Miután kikeltek a kis növények, át kell ültetni őket, ezt a folyamatot nevezzük tűzdelésnek. A növények többségénél akkor kell a tűzdelést elkezdeni, amikor a sziklevelek már kifejlődtek, és az első lomblevelek is fejlődésnek indultak.

A gyorsabban növekvő, vagy az átültetésre érzékeny növényeket célszerű olyan edénybe tűzdelni, amelyből a későbbiekben a földlabdával együtt kiültethetjük. Gyorsan növekszik a paradicsompaprika, de átültetésre igen érzékeny.

A palántanevelés utolsó 10-12 napjában kerül sor a növények edzésére, amely az új környezethez való szoktatásból áll. Az edzés folyamata fajonként változó. A melegigényes növényeket elsősorban vízelvonással és az optimum feletti hőmérsékletértékektől való védelemmel szoktatjuk a szabadtéri körülményekhez, a vízigényes hidegtűrő fajokat pedig hőelvonással kell edzeni. A palántákat 8-10 órával az ültetés előtt 10 mm-es beöntözéssel elő kell készíteni a felszedésre.

A vágott virágok frissen tartása

Télen a vágott virág nagyon sokba kerül, és azt szeretnénk, ha a drágán megvásárolt virágok minél tovább szépek, frissek maradjanak. Íme néhány hasznos tanács, amivel ezt elérhetjük:

– Először is ne vásároljunk bimbós virágot. A virágbimbókban igen kevés a tartalék tápanyag, ezért a kinyílás után gyorsan elhervadnak. Ajánlott olyan virág választása, amely kinyílás előtt van, vagy már ki is nyílt.
– A többvirágú szálak közül azok lesznek a legtartósabbak, amelyeknek az alsó virágai már kinyíltak, de a felsők még bimbósak.
– A virágszár aljából mindennap vágjunk ki fél centimétert, mégpedig úgy, hogy a metszett felület ferde legyen, mert így a virág a legtöbb vizet képes felvenni. A szár alját 2-3 cm hosszan ajánlott behasítani, hogy még nagyobb felületen vehessen fel vizet.
– A vázában mindennap cseréljük a vizet. Azonban téves az az állítás, miszerint a virágokat jéghideg vízbe kell helyezni. A víz legyen kézmeleg (25-30 Celsius-fok), mert a virágok ilyen hőmérsékletű vízből tudnak a legtöbbet felszívni.
– Mielőtt a virágot vízbe tennénk, a szárról a fölösleges leveleket távolítsuk el, és figyeljünk arra, hogy a víz ne fedjen levelet, mert gyorsan rothadásnak indulva megfertőzi a vizet.
– A fás szárú virágokat úgy is tartósabbá tehetjük, ha a szára alján néhány kalapácsütéssel elroncsoljuk a szöveteket. Ez azért kedvező hatású művelet, mert a virágok nagyobb felületen vehetik fel a vizet.
– A váza vizébe tehetünk tartósítóanyagokat is: jó hatású a cukor, egy csipetnyi só. Szódabikarbónát viszont ne keverjünk a vízbe.
– Nagyon fontos, hogy a váza mindig tiszta legyen. A váza belső falára tapadt moszatok, algák ugyanis sok értékes tápanyagot használnak fel.

Bejelentkezés

Testvértelepülések

 

ladanybene cimer

 

 janoshida cimer

Online böngészők

Oldalainkat 107 vendég és 0 tag böngészi

The Betst bookmaker bet365 Review
How to register at bookamkersHere

Orbán Balázs szemével fotótábor

Fotótábor 2013

Fotótábor 2013

Balázsi Ödön fotói

A XXVIII. Orbán Balázs szemével elnevezésű dokumentációs fotótáborra 2013. október 11-18. között került sor Szentábrahám községben. A képre kattinva Balázsi…

Fotótábor 2013

Fotótábor 2013

Antal Levente fotói

A XXVIII. Orbán Balázs szemével elnevezésű dokumentációs fotótáborra 2013. október 11-18. között került sor Szentábrahám községben. A képre kattinva Antal…

Fotótábor 2013

Fotótábor 2013

Bartók Izaballa fotói

A XXVIII. Orbán Balázs szemével elnevezésű dokumentációs fotótáborra 2013. október 11-18. között került sor Szentábrahám községben. A képre kattinva Bartók…

Fotótábor 2013

Fotótábor 2013

Gábor Lajos fotói

A XXVIII. Orbán Balázs szemével elnevezésű dokumentációs fotótáborra 2013. október 11-18. között került sor Szentábrahám községben. A képre kattinva Gábor…

Fotótábor 2013

Fotótábor 2013

Kibédi Sándor képei

A XXVIII. Orbán Balázs szemével elnevezésű dokumentációs fotótáborra 2013. október 11-18. között került sor Szentábrahám községben. A képre kattinva Kibédi…

Fotótábor 2013

Fotótábor 2013

Papp Elek

A XXVIII. Orbán Balázs szemével elnevezésű dokumentációs fotótáborra 2013. október 11-18. között került sor Szentábrahám községben. A képre kattinva Papp…

Frontpage Slideshow | Copyright © 2006-2011 JoomlaWorks Ltd.