HungarianMagyarRomanianro-ROEnglish (UK)
Ma : Tivadar napja van.
  • Csekefalva

    Csekefalva Székelykeresztúrnál a Nagy-Küküllőbe torkolló Gagy vize völgyének legalsó faluja Csekefalva. Székelykeresztúrtól északra, tőle 3 km-re helyezkedik el. Tseke Köröns fia a szent Istvánkori székely ősök egyike volt a Csiki kronika szerént. Ettől, ki első idetelepülő volt, nyerhette e falu elnevezését.Első írásos említés a Székely Oklevéltár régebbi és újabb sorozatának köteteiben a 16. század második feléből olvashatók az első említések, de a falu megléte az okmányokban említett éveknél messzebb nyúlik vissza a középkorba. Mai departe
  • Szentábrahám látkép.

    Szentábrahám a környék egyik legrégebbi települése. Első írásos említése 1333-ból származik. A falutól keletre a Zsidóhegy magasul fel, egy kopár bérc, melynek festői redőzetekben lehanyatló mély szakadásos oldalai igen sajátságosan festői képet mutatnak. Ezen a helyen élt Ábrahám, akiről a falu nevét kapta. Mai departe
  • Solymosi Láz

    Solymosi Láz A solymosi láz Szentábrahámtól 3 km-re van, gyalogösvényen és mezei dűlőúton lehet megközelíteni. A XVII. században népesedett be. 1956-ban 116, 1966-ban 108, 1977-ben 116, 1992-ben 67, 2002-ben 43 személy lakott, mind magyarok. Többségében unitárius, 30 %-ban református, 10%-ban római katolikus vallásúak. Egykor saját iskolája volt. Mai departe
  • Magyarandrásfalvi templom

    Magyarandrásfalva neve 1544-ben jelentkezik oklevélben. 1839-től használták megkülönböztetésül a Magyar-Andrásfalva nevet. 2002-ben 147-en lakták, legnépesebb 1900-ban volt (197). Többségében unitárius vallásúak, illetve reformátusok, római katolikusok. 1999-ben szentelték fel azt a templomot, amelyet a falu unitárius és református lakói közösen építettek 1995 óta. A falu neves emberei közé tartoznak: Fazakas János volt miniszter, aki jelentős politikai pizíciókat töltött be a román állami vezetésben, Fodor Adalbert karmester, népzenész, népzenegyűjtő, egyetemi tanár. Mai departe
  • Gagyfalu látkép.

    Gagy a völgy névadó települése, 1566-ban Gagij néven említik először, majd Gagi, GagΫ és Gagj, később a mai Gagy alakban. Egyes nyelvészek nevét ismeretlen, talán szláv (gágya: mocsaras terület) eredetűnek mondják, ám legvalószínűbb, hogy régi magyar névadási szokás szerint egyszerű személynévből keletkezett (már 1366-ban Johannes filius Gagy személynévként fordul elő, igaz, nem vidékünkről). A faluban több nemesi család is élt: a Pálffyak, Szentkirályiak, Türkösiek, Miklósiak. A falucska népességét alkotó szabadok, illetve jobbágyok, zsellérek tőlük függtek anyagilag, mivel ők voltak a föld- és erdőterületek többségének birtokosai. Mai departe
  • Kismedeséri unitárius templom

    Kismedesér Kismedesért a XIX. század második felében a Medesérhez tartozó, a Gagy völgyébe átnyúló területeken gazdálkodó tanyai családok alapították, 1875-től önálló település.1880-ban fa haranglábat emeltek és harangot szenteltek. A nagyobbik harangot 1894-ben a reformátusok öntették (ez később Gagyba került). A harangláb mellé 1888 és 1890 között épült templom, ezt 1972-ben újjáépítették. Jelenleg Gagyhoz tartozó leányegyház. 2002-ben 52 állandó lakója volt, többségében unitárius, illetve református vallásúak, legnagyobb lélekszáma 133 volt (1960). 1999-ben villamosították. Mai departe
  • Firtosmartonosi Láz

    Firtosmartonosi LázA martonosi Lázon 1956-ban 137, 1966-ban 92, 1977-ben 50, 1992-ben 38, 2002-ben 49 személy lakott, mind magyarok. Saját haranglábat állíttattak, iskola is jó ideig működött itt. Mai departe
  • Tapasztott házak Firtosmartonosban.

    Firtosmartonos a Gagy völgye legfelső faluja, Székelykeresztúrtól 18 km-re. 1473-ban Marthonos néven jelentkezik először a forrásokban, 1497-ben Martonosfalwaként említik. A múlt század elejétől (megkülönböztetésül) Firtosmartonos a hivatalos neve. 2002-ben 257-en lakták..Lakói a katolikus korban és azután is Énlakára jártak templomba. A XVIII. században már unitárius anyaegyház. Mai departe
  • Szentábrahámi tájház

    A település legrégebbi épületeként nyilvántartott kántorlakot Hargita Megye Tanácsának segítségével újították fel, alakították ki tájháznak, és a falunapok keretén belül át is adták – pontosan nem tudni, de körülbelül 1860-ban épült. Mai departe
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • All
  • Hírek
  • Közlemény
  • Kertészkedés
  • Közlemények
  • Magazin
  • Események
  • Default
  • Title
  • Date
  • Random
load more / hold SHIFT key to load all load all

Februári tennivalók házunk táján

Máris itt van február, lassan ideje a tavaszra és a kiültetendő növényeinkre is gondolnunk. Például megtervezhetjük idei zöldségeskertünket aszerint, hogy milyen fajtákat szeretnénk termeszteni.

Február alkalmas arra, hogy megtervezzük idei zöldségeskertünket aszerint, hogy milyen növényfajtákat szeretnénk termeszteni. A zöldségtermesztés jellegzetes és egyik első munkája a palántanevelés, amely a zárt térben történő, a magvetésből kikelő növények végleges, szabadföldbe való kiültetéséig tartó időszak. A palántanevelést a hosszabb tenyészidejű növényeknél kell alkalmazni, ahol a csírázására magasabb hőmérsékletre van szükség.

A termesztő berendezésekben a növény környezeti körülményeit csaknem teljesen magunk alakítjuk ki, ezért a palánta minősége és tenyész­ideje a növény igényeinek ismeretében jól tervezhető. Egyes zöldségnövények gazdaságos termelésének feltétele a palántanevelés, más növényeknél a termelés céljától és adottságaitól függően választhatunk a helyrevetés és a palántanevelés között. A palántázott növények korábbi és gazdagabb termést adnak.

Mit mikor vethetünk palántanevelésre?

Február végéig kerüljön cserépbe a káposztafélék magja, amelyet már márciusban tűzdelni lehet. Ha korai és hidegtűrő a káposztafaj (többségük az), akkor már március végétől ki is ültethetők. Ha hideg, fagyos a talaj, akkor még áprilisban sem késő a kiültetése, de addig kissé árnyékosabb, hűvösebb helyen kell tartani a palántát, hogy elkerüljük a megnyúlását.

Március második felében vethető palántának a paradicsom (március 15–20.), a paprika és a zeller magja (március 20–25.), majd egy hónappal később, április második felében tűzdelhetők is.

Áprilisban a melegigényes zöldségek (uborka) magjait tegyük a szaporítóládába, és már nem kell tűzdelni, hanem a kifejlett növényeket ültessük állandó helyükre. Az ágyásba legjobb a kései, májusi, ún. fagyosszentek utáni kihelyezés.

Palántanevelés

Az apró magvú növényeket kisebb edényekbe vagy erre a célra vásárolt szaporítóládába vessük. Az edények alját feltétlenül ki kell lyukasztani, hogy a fölösleges öntözővíz kifolyhasson, mert így megakadályozhatjuk a fejlődő növények rothadását.
A palántanevelés földrétegének kialakításához használhatunk komposztot, virágföldet, jó minőségű kerti földet 10-15% homokkal és 15-20% érett trágyával keverve, valamint minden olyan közeget, amelynek jó a vízáteresztő képessége (perlit).

A földréteg vastagsága 5-6 cm legyen.

A melegigényes palánták neveléséhez, mint a paprika, 22-26 Celsius-fok hőmérsékletet kell biztosítanunk. A magvetés sűrűségét a mag nagysága határozza meg. Minél apróbbak a magvak, annál sűrűbben javasolt vetni őket. A kelés időszakában a magok számára meleget és magas páratartalmat kell biztosítanunk. A magas páratartalmat a legegyszerűbben úgy érhetjük el, ha a vetést fóliával vagy üveglappal takarjuk le. Figyeljünk a talaj víztartalmára, hisz a növények a száraz és a túlöntözött földre egyaránt érzékenyek.

Miután kikeltek a kis növények, át kell ültetni őket, ezt a folyamatot nevezzük tűzdelésnek. A növények többségénél akkor kell a tűzdelést elkezdeni, amikor a sziklevelek már kifejlődtek, és az első lomblevelek is fejlődésnek indultak.

A gyorsabban növekvő, vagy az átültetésre érzékeny növényeket célszerű olyan edénybe tűzdelni, amelyből a későbbiekben a földlabdával együtt kiültethetjük. Gyorsan növekszik a paradicsompaprika, de átültetésre igen érzékeny.

A palántanevelés utolsó 10-12 napjában kerül sor a növények edzésére, amely az új környezethez való szoktatásból áll. Az edzés folyamata fajonként változó. A melegigényes növényeket elsősorban vízelvonással és az optimum feletti hőmérsékletértékektől való védelemmel szoktatjuk a szabadtéri körülményekhez, a vízigényes hidegtűrő fajokat pedig hőelvonással kell edzeni. A palántákat 8-10 órával az ültetés előtt 10 mm-es beöntözéssel elő kell készíteni a felszedésre.

A vágott virágok frissen tartása

Télen a vágott virág nagyon sokba kerül, és azt szeretnénk, ha a drágán megvásárolt virágok minél tovább szépek, frissek maradjanak. Íme néhány hasznos tanács, amivel ezt elérhetjük:

– Először is ne vásároljunk bimbós virágot. A virágbimbókban igen kevés a tartalék tápanyag, ezért a kinyílás után gyorsan elhervadnak. Ajánlott olyan virág választása, amely kinyílás előtt van, vagy már ki is nyílt.
– A többvirágú szálak közül azok lesznek a legtartósabbak, amelyeknek az alsó virágai már kinyíltak, de a felsők még bimbósak.
– A virágszár aljából mindennap vágjunk ki fél centimétert, mégpedig úgy, hogy a metszett felület ferde legyen, mert így a virág a legtöbb vizet képes felvenni. A szár alját 2-3 cm hosszan ajánlott behasítani, hogy még nagyobb felületen vehessen fel vizet.
– A vázában mindennap cseréljük a vizet. Azonban téves az az állítás, miszerint a virágokat jéghideg vízbe kell helyezni. A víz legyen kézmeleg (25-30 Celsius-fok), mert a virágok ilyen hőmérsékletű vízből tudnak a legtöbbet felszívni.
– Mielőtt a virágot vízbe tennénk, a szárról a fölösleges leveleket távolítsuk el, és figyeljünk arra, hogy a víz ne fedjen levelet, mert gyorsan rothadásnak indulva megfertőzi a vizet.
– A fás szárú virágokat úgy is tartósabbá tehetjük, ha a szára alján néhány kalapácsütéssel elroncsoljuk a szöveteket. Ez azért kedvező hatású művelet, mert a virágok nagyobb felületen vehetik fel a vizet.
– A váza vizébe tehetünk tartósítóanyagokat is: jó hatású a cukor, egy csipetnyi só. Szódabikarbónát viszont ne keverjünk a vízbe.
– Nagyon fontos, hogy a váza mindig tiszta legyen. A váza belső falára tapadt moszatok, algák ugyanis sok értékes tápanyagot használnak fel.

Tabără de fotografie 2013

Tabără de fotografie 2013

Tabără de fotografie 2013

Fotografiiile lui Balázs Ödön.

Fotografiiile lui Balázs Ödön.

Tabără de fotografie 2013

Tabără de fotografie 2013

Fotografiiile lui Antal Levente.

Fotografiiile lui Antal Levente.

Tabără de fotografie 2013

Tabără de fotografie 2013

Fotografiiile lui Bartók Izabella.

Fotografiiile lui Bartók Izabella.

Tabără de fotografie 2013

Tabără de fotografie 2013

Fotografiiile lui Gábor Lajos.

Fotografiiile lui Gábor Lajos.

Tabără de fotografie 2013

Tabără de fotografie 2013

Fotografiiile lui Kibédi Sándor.

Fotografiiile lui Kibédi Sándor.

Tabără de fotografie 2013

Tabără de fotografie 2013

Fotografiiile lui Papp Elek.

Fotografiiile lui Papp Elek.

Frontpage Slideshow | Copyright © 2006-2011 JoomlaWorks Ltd.