HungarianMagyarRomanianro-ROEnglish (UK)
Ma : Ilona napja van.
  • Csekefalva

    Csekefalva Székelykeresztúrnál a Nagy-Küküllőbe torkolló Gagy vize völgyének legalsó faluja Csekefalva. Székelykeresztúrtól északra, tőle 3 km-re helyezkedik el. Tseke Köröns fia a szent Istvánkori székely ősök egyike volt a Csiki kronika szerént. Ettől, ki első idetelepülő volt, nyerhette e falu elnevezését.Első írásos említés a Székely Oklevéltár régebbi és újabb sorozatának köteteiben a 16. század második feléből olvashatók az első említések, de a falu megléte az okmányokban említett éveknél messzebb nyúlik vissza a középkorba. Mai departe
  • Szentábrahám látkép.

    Szentábrahám a környék egyik legrégebbi települése. Első írásos említése 1333-ból származik. A falutól keletre a Zsidóhegy magasul fel, egy kopár bérc, melynek festői redőzetekben lehanyatló mély szakadásos oldalai igen sajátságosan festői képet mutatnak. Ezen a helyen élt Ábrahám, akiről a falu nevét kapta. Mai departe
  • Solymosi Láz

    Solymosi Láz A solymosi láz Szentábrahámtól 3 km-re van, gyalogösvényen és mezei dűlőúton lehet megközelíteni. A XVII. században népesedett be. 1956-ban 116, 1966-ban 108, 1977-ben 116, 1992-ben 67, 2002-ben 43 személy lakott, mind magyarok. Többségében unitárius, 30 %-ban református, 10%-ban római katolikus vallásúak. Egykor saját iskolája volt. Mai departe
  • Magyarandrásfalvi templom

    Magyarandrásfalva neve 1544-ben jelentkezik oklevélben. 1839-től használták megkülönböztetésül a Magyar-Andrásfalva nevet. 2002-ben 147-en lakták, legnépesebb 1900-ban volt (197). Többségében unitárius vallásúak, illetve reformátusok, római katolikusok. 1999-ben szentelték fel azt a templomot, amelyet a falu unitárius és református lakói közösen építettek 1995 óta. A falu neves emberei közé tartoznak: Fazakas János volt miniszter, aki jelentős politikai pizíciókat töltött be a román állami vezetésben, Fodor Adalbert karmester, népzenész, népzenegyűjtő, egyetemi tanár. Mai departe
  • Gagyfalu látkép.

    Gagy a völgy névadó települése, 1566-ban Gagij néven említik először, majd Gagi, GagΫ és Gagj, később a mai Gagy alakban. Egyes nyelvészek nevét ismeretlen, talán szláv (gágya: mocsaras terület) eredetűnek mondják, ám legvalószínűbb, hogy régi magyar névadási szokás szerint egyszerű személynévből keletkezett (már 1366-ban Johannes filius Gagy személynévként fordul elő, igaz, nem vidékünkről). A faluban több nemesi család is élt: a Pálffyak, Szentkirályiak, Türkösiek, Miklósiak. A falucska népességét alkotó szabadok, illetve jobbágyok, zsellérek tőlük függtek anyagilag, mivel ők voltak a föld- és erdőterületek többségének birtokosai. Mai departe
  • Kismedeséri unitárius templom

    Kismedesér Kismedesért a XIX. század második felében a Medesérhez tartozó, a Gagy völgyébe átnyúló területeken gazdálkodó tanyai családok alapították, 1875-től önálló település.1880-ban fa haranglábat emeltek és harangot szenteltek. A nagyobbik harangot 1894-ben a reformátusok öntették (ez később Gagyba került). A harangláb mellé 1888 és 1890 között épült templom, ezt 1972-ben újjáépítették. Jelenleg Gagyhoz tartozó leányegyház. 2002-ben 52 állandó lakója volt, többségében unitárius, illetve református vallásúak, legnagyobb lélekszáma 133 volt (1960). 1999-ben villamosították. Mai departe
  • Firtosmartonosi Láz

    Firtosmartonosi LázA martonosi Lázon 1956-ban 137, 1966-ban 92, 1977-ben 50, 1992-ben 38, 2002-ben 49 személy lakott, mind magyarok. Saját haranglábat állíttattak, iskola is jó ideig működött itt. Mai departe
  • Tapasztott házak Firtosmartonosban.

    Firtosmartonos a Gagy völgye legfelső faluja, Székelykeresztúrtól 18 km-re. 1473-ban Marthonos néven jelentkezik először a forrásokban, 1497-ben Martonosfalwaként említik. A múlt század elejétől (megkülönböztetésül) Firtosmartonos a hivatalos neve. 2002-ben 257-en lakták..Lakói a katolikus korban és azután is Énlakára jártak templomba. A XVIII. században már unitárius anyaegyház. Mai departe
  • Szentábrahámi tájház

    A település legrégebbi épületeként nyilvántartott kántorlakot Hargita Megye Tanácsának segítségével újították fel, alakították ki tájháznak, és a falunapok keretén belül át is adták – pontosan nem tudni, de körülbelül 1860-ban épült. Mai departe
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • All
  • Hírek
  • Kertészkedés
  • Közlemények
  • Magazin
  • Események
  • Default
  • Title
  • Date
  • Random
load more / hold SHIFT key to load all load all

Pályázási feltételek a gazdaságok korszerűsítésénél (Vidékfejlesztés)

A nemsokára induló kiírások kapcsán Cătălina Savin, a Kovászna megyei vidékfejlesztési hivatal igazgatónője ismerteti a legfontosabb pályázati intézkedések feltételeit és beszélni fog az eddig észlelt pályázati hibákról. Az egyik legkeresettebb intézkedést, a gazdaságok korszerűsítését (4.1-es intézkedés) mutatjuk be részletesebben.
 
Az igazgatónő elmondása szerint egyelőre még nem tudni pontosan, hogy mikor indul a pályázhatóság, minden valószínűség szerint márciusban vagy áprilisban. Viszont fel szeretné hívni a pályázni óhajtók figyelmét, hogy már most keressenek pályázatírót, és lassan készítgessék a pályázatukat, mert az idő elég rövid, és egy sikeres pályázat megírása bizony hosszabb időt vesz fel.
Tavaly az intézkedésnél nagyon nagy volt a versengés, a hegyvidéknek elkülönített éves összeg közel négyszeresére tettek le pályázatokat, a nem hegyvidéknél pedig a kiírási összeg közel hétszeresére. Így csak azok a pályázók számíthattak(-nak) a sikerre, akik minimálisan 62 pontot értek el. A tavalyi pályázatok végleges rangsorolása a hatalmas volumenű ellenőrzési munka miatt még nem zárult le országszinten, a megyei vidékfejlesztési hivatalok elsőként csak a nagy pontszámú, így esélyes pályázatokat ellenőrizték le, és azokkal a szerződések megkötése most van folyamatban. Ilyen nagymértékű versengés közepette is jól szerepeltek a megyebeli pályázók, 17 nagy értékű, hegyvidéki pályázat került fel a részleges kiválogatási listára, a napokban le is zárul ezekkel a kifizetési szerződések megkötése. Ugyanakkor a megyéből még néhány hegyvidéki és nem hegyvidéki pályázatnak van esélye, hogy felkerüljön a kifizethetők végső listájára.
De lássuk a gazdaságok korszerűsítésének (4.1) néhány jellemzőjét.
A pályázatoknál a gazdaság mérete kizáró jellegű, csak a 8000 SO euró értékűnél nagyobb gazdaságok pályázhatnak. A tavalyi pályáztatásnál már megengedték, hogy a hegyvidéki pályázó által művelt területek ne csak hegyvidéken legyenek, viszont több mint felének ott kell lennie. Ez sok esetben könnyítést jelent, mert számos pályázó nem hegyvidéken levő területeket is művel, ők eddig nem tudtak pályázatokat letenni a hegyvidéknek elkülönített pályázati összegre, pedig itt a viszonylag kisebb versengés miatt esélyesebben lehetett pályázni.
A pályázat útján a következőket lehet megvalósítani: farmépítés és -korszerűsítés, gabonatárolók építése, terményválogató-sorok és csomagolók vásárlása, gazdasági utak építése és korszerűsítése, farmszintű termékfeldolgozást támogató beruházások, a feldolgozott termékek értékesítését szolgáló beruházások (pl. üzlethelyiség kialakítása a gazdaság kapujában, eladást segítő utánfutók vásárlása), öntözési rendszerek építése, mezőgazdasági gépek és felszerelések vásárlása, hűtős kocsik és állatszállító járművek vásárlása, gyümölcstermő cserjés ültetvények létrehozása.
Ennél a típusú pályázatnál önrész szükséges, a pályázat útján a teljes beruházás (gépvásárlás, építkezés vagy feldolgozás) értékének a fele szerezhető meg. Viszont a pályázati támogatás 50 százalékos aránya növekedhet – egészen 70 vagy akár 90 százalékig (ekkor csak 10 százalék önrész szükséges) –, ha a pályázó és pályázata bizonyos feltételeknek megfelel. 20 százalékkal kevesebb önrész szükséges, ha a pályázó 40 év alatti és a vállalkozásként (engedélyezett fizikai személy, egyéni vagy családi vállalkozás, cég) bejegyzett gazdaságát nem több mint 5 éve létesítették. 20 százalékkal nagyobb a támogatás mértéke, ha a gazdaság hátrányos hegyvidéki zónában található, vagy ha a pályázat által környezetbarát beruházás valósul meg, illetve ha a gazdaság ökogazdálkodást folytat.
A pontozásos elbírálásnál pontok járnak, ha a növénytermesztő gazdaság mérete bizonyos SO-érték között mozog (12 000 és 50 000 SO euró között 15 pont, 50 000 és 100 000 euró között 13 pont, 100 000 és 250 000 euró között 11 pont.) Több pontot kap a pályázó, ha fólia alatt vagy üvegházban termeszt zöldségeket (20 pont, ha vetőmagot vagy palántát termel, 19 pont, ha piacra termel), ugyanennyi pont jár, ha a pályázó olajos és fehérjedús fajokat termeszt (20 pont, ha vetőmagtermesztő, 19 pont, ha nagybani termelést folytat), és végül a gabonaféléket és burgonyát termesztő pályázó 20 pontot kap, ha vetőmagot, illetve vetőgumót termel, és 17 pontot kap, ha mezei nagykultúrában termeli ezeket.
Pontok járnak akkor is, ha a termés több mint fele a gazdaságban feldolgozásra kerül, és még több, ha az értékesítés is csak egy köztes felvásárlón keresztül jut el a végleges fogyasztóig (pl. előszerződés köt egy panzióval). 15 pont jár ebben az esetben akkor is, ha a pályázó a saját termékét takarítja, válogatja és csomagolja (kondicionálja – ez nem számít feldolgozásnak) és a pályázat útján megvalósul annak értékesítése is, ezt egy előszerződéssel kell bizonyítani. Örvendetes, hogy itt a burgonyát is a zöldségek közé sorolták, így a megyebeli, túlnyomórészt burgonyát termesztő pályázó, ha a pályázati pénz segítségével burgonyaválogató, vagy -csomagoló gépet is szándékszik venni, akkor 15 pontot szerezhet az elbírálásnál.
A termelői csoport vagy szövetkezet tagjának is jár pont, ha a feldolgozás és értékesítés a szakmai szervezet tagjain keresztül valósul meg. A kiírás megengedi, hogy a termelői csoportok és szövetkezetek is pályázzanak, ha  közösen használt beruházást – pl. közösen használandó gépek vásárlását – valósítanak meg, e szakmai társulások az elbírálásnál 20 pontot kapnak. Pont (10 vagy 9 pont) jár a mezőgazdasági terület minőségi besorolása szerint is, a mellékletekben az ügynökség honlapján (www.afir.info) megtalálható minden köz­ség ilyen természetű besorolása. A pontozásnál előnyben részesül az a pályázó, aki mezőgazdasági egyetemet végzett (10 pont), a mezőgazdasági líceumot végzett 8 pontot kap, a mezőgazdasági szakiskolát végzett, illetve az a pályázó, aki mezőgazdasági felkészítőn való részvételt igazoló diplomát tud felmutatni, 6 pontot kap. Legtöbb 5 pont jár annak, aki helyi (őshonos) növényfajtákat termeszt vagy vállalja, hogy a pályázat megvalósítása alatt (2 év) és a követési időszakban (még 5 év) őshonos növényfajtákat fog termeszteni. Az állattenyésztő-pályázatoknál pontok gyűjthetők a gazdaság mérete (11–15 pont) és az elsődlegesség elve alapján (húsmarha 20 pont, tejelő tehenek 19 pont, sertéshizlalda 17 pont, szárnyastelepek 15 pont). Pontot ér, ha a termékek feldolgozásra kerülnek a gazdaságban és közvetlenül értékesítik azokat, ha a község, amelyben a gazdaság található, az állattenyésztésben érvényes minőségi besorolás valamelyik csoportjába esik. Ez a községenkénti besorolás az ügynökség honlapján megtalálható mellékletekben tanulmányozható. Pontot ér, ha a gazdaságban származási lappal rendelkező tiszta fajtájú állatokat tenyésztenek.

Autentificare

Sate înfrăţite

Vizitatori On-Line

Avem 17 vizitatori și nici un membru online

The Betst bookmaker bet365 Review
How to register at bookamkersHere

Tabără de fotografie 2013

Tabără de fotografie 2013

Tabără de fotografie 2013

Fotografiiile lui Balázs Ödön.

Fotografiiile lui Balázs Ödön.

Tabără de fotografie 2013

Tabără de fotografie 2013

Fotografiiile lui Antal Levente.

Fotografiiile lui Antal Levente.

Tabără de fotografie 2013

Tabără de fotografie 2013

Fotografiiile lui Bartók Izabella.

Fotografiiile lui Bartók Izabella.

Tabără de fotografie 2013

Tabără de fotografie 2013

Fotografiiile lui Gábor Lajos.

Fotografiiile lui Gábor Lajos.

Tabără de fotografie 2013

Tabără de fotografie 2013

Fotografiiile lui Kibédi Sándor.

Fotografiiile lui Kibédi Sándor.

Tabără de fotografie 2013

Tabără de fotografie 2013

Fotografiiile lui Papp Elek.

Fotografiiile lui Papp Elek.

Frontpage Slideshow | Copyright © 2006-2011 JoomlaWorks Ltd.