HungarianMagyarRomanianro-ROEnglish (UK)
Ma : Előd napja van.
  • Csekefalva

    Csekefalva Székelykeresztúrnál a Nagy-Küküllőbe torkolló Gagy vize völgyének legalsó faluja Csekefalva. Székelykeresztúrtól északra, tőle 3 km-re helyezkedik el. Tseke Köröns fia a szent Istvánkori székely ősök egyike volt a Csiki kronika szerént. Ettől, ki első idetelepülő volt, nyerhette e falu elnevezését.Első írásos említés a Székely Oklevéltár régebbi és újabb sorozatának köteteiben a 16. század második feléből olvashatók az első említések, de a falu megléte az okmányokban említett éveknél messzebb nyúlik vissza a középkorba. Read More
  • Szentábrahám látkép.

    Szentábrahám a környék egyik legrégebbi települése. Első írásos említése 1333-ból származik. A falutól keletre a Zsidóhegy magasul fel, egy kopár bérc, melynek festői redőzetekben lehanyatló mély szakadásos oldalai igen sajátságosan festői képet mutatnak. Ezen a helyen élt Ábrahám, akiről a falu nevét kapta. Read More
  • Solymosi Láz

    Solymosi Láz A solymosi láz Szentábrahámtól 3 km-re van, gyalogösvényen és mezei dűlőúton lehet megközelíteni. A XVII. században népesedett be. 1956-ban 116, 1966-ban 108, 1977-ben 116, 1992-ben 67, 2002-ben 43 személy lakott, mind magyarok. Többségében unitárius, 30 %-ban református, 10%-ban római katolikus vallásúak. Egykor saját iskolája volt. Read More
  • Magyarandrásfalvi templom

    Magyarandrásfalva neve 1544-ben jelentkezik oklevélben. 1839-től használták megkülönböztetésül a Magyar-Andrásfalva nevet. 2002-ben 147-en lakták, legnépesebb 1900-ban volt (197). Többségében unitárius vallásúak, illetve reformátusok, római katolikusok. 1999-ben szentelték fel azt a templomot, amelyet a falu unitárius és református lakói közösen építettek 1995 óta. A falu neves emberei közé tartoznak: Fazakas János volt miniszter, aki jelentős politikai pizíciókat töltött be a román állami vezetésben, Fodor Adalbert karmester, népzenész, népzenegyűjtő, egyetemi tanár. Read More
  • Gagyfalu látkép.

    Gagy a völgy névadó települése, 1566-ban Gagij néven említik először, majd Gagi, GagΫ és Gagj, később a mai Gagy alakban. Egyes nyelvészek nevét ismeretlen, talán szláv (gágya: mocsaras terület) eredetűnek mondják, ám legvalószínűbb, hogy régi magyar névadási szokás szerint egyszerű személynévből keletkezett (már 1366-ban Johannes filius Gagy személynévként fordul elő, igaz, nem vidékünkről). A faluban több nemesi család is élt: a Pálffyak, Szentkirályiak, Türkösiek, Miklósiak. A falucska népességét alkotó szabadok, illetve jobbágyok, zsellérek tőlük függtek anyagilag, mivel ők voltak a föld- és erdőterületek többségének birtokosai. Read More
  • Kismedeséri unitárius templom

    Kismedesér Kismedesért a XIX. század második felében a Medesérhez tartozó, a Gagy völgyébe átnyúló területeken gazdálkodó tanyai családok alapították, 1875-től önálló település.1880-ban fa haranglábat emeltek és harangot szenteltek. A nagyobbik harangot 1894-ben a reformátusok öntették (ez később Gagyba került). A harangláb mellé 1888 és 1890 között épült templom, ezt 1972-ben újjáépítették. Jelenleg Gagyhoz tartozó leányegyház. 2002-ben 52 állandó lakója volt, többségében unitárius, illetve református vallásúak, legnagyobb lélekszáma 133 volt (1960). 1999-ben villamosították. Read More
  • Firtosmartonosi Láz

    Firtosmartonosi LázA martonosi Lázon 1956-ban 137, 1966-ban 92, 1977-ben 50, 1992-ben 38, 2002-ben 49 személy lakott, mind magyarok. Saját haranglábat állíttattak, iskola is jó ideig működött itt. Read More
  • Tapasztott házak Firtosmartonosban.

    Firtosmartonos a Gagy völgye legfelső faluja, Székelykeresztúrtól 18 km-re. 1473-ban Marthonos néven jelentkezik először a forrásokban, 1497-ben Martonosfalwaként említik. A múlt század elejétől (megkülönböztetésül) Firtosmartonos a hivatalos neve. 2002-ben 257-en lakták..Lakói a katolikus korban és azután is Énlakára jártak templomba. A XVIII. században már unitárius anyaegyház. Read More
  • Szentábrahámi tájház

    A település legrégebbi épületeként nyilvántartott kántorlakot Hargita Megye Tanácsának segítségével újították fel, alakították ki tájháznak, és a falunapok keretén belül át is adták – pontosan nem tudni, de körülbelül 1860-ban épült. Read More
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • All
  • Hírek
  • Kertészkedés
  • Közlemények
  • Magazin
  • Események
  • Default
  • Title
  • Date
  • Random
load more / hold SHIFT key to load all load all

Indul a mangalicaprogram

A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságon jelentkezhetnek azok a gazdák, akik részt akarnak venni a mangalica- és báznai sertésállomány megőrzését, fejlődését, a kisgazdasági sertéstenyésztés fellendítését célzó programban. A mezőgazdasági minisztérium által kidolgozott programban mangalica- és báznai tenyésztők, húsfeldolgozók, más olyan egységek, ahol a két sertésfajból készítenének termékeket (pl. hagyományos termékek előállítói, vendéglátó egységek, panziók stb.) és a fajsertések hizlalásában részt vállaló gazdák vehetnek részt. Az érdeklődők az igazgatóságon megtalálható típuskérés kitöltésével jelentkezhetnek – hangzott el az igazgatóság pénteki sajtótájékoztatóján.

A program lényege, hogy az érdekelt gazdák legkevesebb kettő, legtöbb tíz malacot igényelhetnek ingyen, hizlalásra az említett fajtákból. A malacok ellenértékét – 250 lejt darabonként – de minimis támogatásként kapják meg a tenyésztők. Utolsó lépésként a legalább 130 kilósra hízott sertéseket szerződés alapján húsfeldolgozó vagy az illető fajtákból termékeket előállító egység veszi át legkevesebb 11 lejes élősúly-kilogrammonkénti áron. A hizlalást vállaló gazdáknak az átvett sertések felét kell kötelező módon szerződés útján értékesíteniük, a többit saját használatra, továbbtenyésztésre tarthatják meg.
Kilencven nap áll az igazgatóság rendelkezésére, hogy felleltározza a programban részt venni kívánókat. Felmérik a megyében található mangalicaállományt is.
A mangalicakocáknak csak egy töredéke törzskönyvezett – ami viszont feltétele a programban való részvételnek –, így szakbizottság méri fel a törzskönyvben nem szereplő állományt. Ha azok fenotípus szempontjából megfelelnek a fajtajellegnek, igazolást adnak ki, amely alapján a sertések bevezethetők  egy úgynevezett másodlagos törzskönyvbe, így már részt vehetnek a programban. Országos szinten 458 mangalica és 38 (!) báznai koca szerepel a törzskönyvben. Az agrártárca szerint a felmérések során további 1080 mangalica és 264 báznai koca kerülhet a másodlagos törzskönyvbe.
A program szerint a 250 lejes támogatás a legalább tízkilós malacok ellenértékét fedezi. Kérdéses azonban, mi történik, ha nagyobb a malac: a veszteség a tenyésztőé lesz? A mangalicát 13–14 kilósan előnyös elválasztani a kocától, ekkor piaci ára száz euró körül mozog. Épp ezért a malacok árát későbbi szabályozással kell a piachoz igazítani.
A feldolgozó szempontjából sem előnyös a program – hangzott el. A vágósertés piaci ára pillanatnyilag 6–7 lej élősúly-kilogrammonként, így veszteséges 11 lejes áron szerződést kötni. A mangalica húsának piaca is korlátozott. A sok zsírnak köszönhetően nagy a vágási veszteség, így az üzletekben egy kiló mangalicakaraj ára eléri a negyven lejt, ezt pedig kevesen engedhetik meg maguknak – hangzott el.
A sajtótájékoztatón összességében pozitívként ítélték meg a Petre Daea agrárminiszter által kidolgozott programot, amelyre egymillió eurót fordítanak, és 2020-ig kívánják folytatni. Az érdekeltek az igazgatóságon jelentkezhetnek a programban való részvétel kérésének kitöltéséhez és iktatásához.

Bejelentkezés

Testvértelepülések

 

ladanybene cimer

 

 janoshida cimer

Online böngészők

We have 81 guests and no members online

The Betst bookmaker bet365 Review
How to register at bookamkersHere

Orbán Balázs szemével fotótábor

Fotótábor 2013

Fotótábor 2013

Balázsi Ödön fotói

A XXVIII. Orbán Balázs szemével elnevezésű dokumentációs fotótáborra 2013. október 11-18. között került sor Szentábrahám községben. A képre kattinva Balázsi…

Fotótábor 2013

Fotótábor 2013

Antal Levente fotói

A XXVIII. Orbán Balázs szemével elnevezésű dokumentációs fotótáborra 2013. október 11-18. között került sor Szentábrahám községben. A képre kattinva Antal…

Fotótábor 2013

Fotótábor 2013

Bartók Izaballa fotói

A XXVIII. Orbán Balázs szemével elnevezésű dokumentációs fotótáborra 2013. október 11-18. között került sor Szentábrahám községben. A képre kattinva Bartók…

Fotótábor 2013

Fotótábor 2013

Gábor Lajos fotói

A XXVIII. Orbán Balázs szemével elnevezésű dokumentációs fotótáborra 2013. október 11-18. között került sor Szentábrahám községben. A képre kattinva Gábor…

Fotótábor 2013

Fotótábor 2013

Kibédi Sándor képei

A XXVIII. Orbán Balázs szemével elnevezésű dokumentációs fotótáborra 2013. október 11-18. között került sor Szentábrahám községben. A képre kattinva Kibédi…

Fotótábor 2013

Fotótábor 2013

Papp Elek

A XXVIII. Orbán Balázs szemével elnevezésű dokumentációs fotótáborra 2013. október 11-18. között került sor Szentábrahám községben. A képre kattinva Papp…

Frontpage Slideshow | Copyright © 2006-2011 JoomlaWorks Ltd.