HungarianMagyarRomanianro-ROEnglish (UK)
Ma : Auguszta napja van.
  • Csekefalva

    Csekefalva Székelykeresztúrnál a Nagy-Küküllőbe torkolló Gagy vize völgyének legalsó faluja Csekefalva. Székelykeresztúrtól északra, tőle 3 km-re helyezkedik el. Tseke Köröns fia a szent Istvánkori székely ősök egyike volt a Csiki kronika szerént. Ettől, ki első idetelepülő volt, nyerhette e falu elnevezését.Első írásos említés a Székely Oklevéltár régebbi és újabb sorozatának köteteiben a 16. század második feléből olvashatók az első említések, de a falu megléte az okmányokban említett éveknél messzebb nyúlik vissza a középkorba. Tovább
  • Szentábrahám látkép.

    Szentábrahám a környék egyik legrégebbi települése. Első írásos említése 1333-ból származik. A falutól keletre a Zsidóhegy magasul fel, egy kopár bérc, melynek festői redőzetekben lehanyatló mély szakadásos oldalai igen sajátságosan festői képet mutatnak. Ezen a helyen élt Ábrahám, akiről a falu nevét kapta. Tovább
  • Solymosi Láz

    Solymosi Láz A solymosi láz Szentábrahámtól 3 km-re van, gyalogösvényen és mezei dűlőúton lehet megközelíteni. A XVII. században népesedett be. 1956-ban 116, 1966-ban 108, 1977-ben 116, 1992-ben 67, 2002-ben 43 személy lakott, mind magyarok. Többségében unitárius, 30 %-ban református, 10%-ban római katolikus vallásúak. Egykor saját iskolája volt. Tovább
  • Magyarandrásfalvi templom

    Magyarandrásfalva neve 1544-ben jelentkezik oklevélben. 1839-től használták megkülönböztetésül a Magyar-Andrásfalva nevet. 2002-ben 147-en lakták, legnépesebb 1900-ban volt (197). Többségében unitárius vallásúak, illetve reformátusok, római katolikusok. 1999-ben szentelték fel azt a templomot, amelyet a falu unitárius és református lakói közösen építettek 1995 óta. A falu neves emberei közé tartoznak: Fazakas János volt miniszter, aki jelentős politikai pizíciókat töltött be a román állami vezetésben, Fodor Adalbert karmester, népzenész, népzenegyűjtő, egyetemi tanár. Tovább
  • Gagyfalu látkép.

    Gagy a völgy névadó települése, 1566-ban Gagij néven említik először, majd Gagi, GagΫ és Gagj, később a mai Gagy alakban. Egyes nyelvészek nevét ismeretlen, talán szláv (gágya: mocsaras terület) eredetűnek mondják, ám legvalószínűbb, hogy régi magyar névadási szokás szerint egyszerű személynévből keletkezett (már 1366-ban Johannes filius Gagy személynévként fordul elő, igaz, nem vidékünkről). A faluban több nemesi család is élt: a Pálffyak, Szentkirályiak, Türkösiek, Miklósiak. A falucska népességét alkotó szabadok, illetve jobbágyok, zsellérek tőlük függtek anyagilag, mivel ők voltak a föld- és erdőterületek többségének birtokosai. Tovább
  • Kismedeséri unitárius templom

    Kismedesér Kismedesért a XIX. század második felében a Medesérhez tartozó, a Gagy völgyébe átnyúló területeken gazdálkodó tanyai családok alapították, 1875-től önálló település.1880-ban fa haranglábat emeltek és harangot szenteltek. A nagyobbik harangot 1894-ben a reformátusok öntették (ez később Gagyba került). A harangláb mellé 1888 és 1890 között épült templom, ezt 1972-ben újjáépítették. Jelenleg Gagyhoz tartozó leányegyház. 2002-ben 52 állandó lakója volt, többségében unitárius, illetve református vallásúak, legnagyobb lélekszáma 133 volt (1960). 1999-ben villamosították. Tovább
  • Firtosmartonosi Láz

    Firtosmartonosi LázA martonosi Lázon 1956-ban 137, 1966-ban 92, 1977-ben 50, 1992-ben 38, 2002-ben 49 személy lakott, mind magyarok. Saját haranglábat állíttattak, iskola is jó ideig működött itt. Tovább
  • Tapasztott házak Firtosmartonosban.

    Firtosmartonos a Gagy völgye legfelső faluja, Székelykeresztúrtól 18 km-re. 1473-ban Marthonos néven jelentkezik először a forrásokban, 1497-ben Martonosfalwaként említik. A múlt század elejétől (megkülönböztetésül) Firtosmartonos a hivatalos neve. 2002-ben 257-en lakták..Lakói a katolikus korban és azután is Énlakára jártak templomba. A XVIII. században már unitárius anyaegyház. Tovább
  • Szentábrahámi tájház

    A település legrégebbi épületeként nyilvántartott kántorlakot Hargita Megye Tanácsának segítségével újították fel, alakították ki tájháznak, és a falunapok keretén belül át is adták – pontosan nem tudni, de körülbelül 1860-ban épült. Tovább
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • All
  • Hírek
  • Közlemény
  • Kertészkedés
  • Közlemények
  • Magazin
  • Események
  • Default
  • Title
  • Date
  • Random
load more / hold SHIFT key to load all load all

Indul a mangalicaprogram

A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságon jelentkezhetnek azok a gazdák, akik részt akarnak venni a mangalica- és báznai sertésállomány megőrzését, fejlődését, a kisgazdasági sertéstenyésztés fellendítését célzó programban. A mezőgazdasági minisztérium által kidolgozott programban mangalica- és báznai tenyésztők, húsfeldolgozók, más olyan egységek, ahol a két sertésfajból készítenének termékeket (pl. hagyományos termékek előállítói, vendéglátó egységek, panziók stb.) és a fajsertések hizlalásában részt vállaló gazdák vehetnek részt. Az érdeklődők az igazgatóságon megtalálható típuskérés kitöltésével jelentkezhetnek – hangzott el az igazgatóság pénteki sajtótájékoztatóján.

A program lényege, hogy az érdekelt gazdák legkevesebb kettő, legtöbb tíz malacot igényelhetnek ingyen, hizlalásra az említett fajtákból. A malacok ellenértékét – 250 lejt darabonként – de minimis támogatásként kapják meg a tenyésztők. Utolsó lépésként a legalább 130 kilósra hízott sertéseket szerződés alapján húsfeldolgozó vagy az illető fajtákból termékeket előállító egység veszi át legkevesebb 11 lejes élősúly-kilogrammonkénti áron. A hizlalást vállaló gazdáknak az átvett sertések felét kell kötelező módon szerződés útján értékesíteniük, a többit saját használatra, továbbtenyésztésre tarthatják meg.
Kilencven nap áll az igazgatóság rendelkezésére, hogy felleltározza a programban részt venni kívánókat. Felmérik a megyében található mangalicaállományt is.
A mangalicakocáknak csak egy töredéke törzskönyvezett – ami viszont feltétele a programban való részvételnek –, így szakbizottság méri fel a törzskönyvben nem szereplő állományt. Ha azok fenotípus szempontjából megfelelnek a fajtajellegnek, igazolást adnak ki, amely alapján a sertések bevezethetők  egy úgynevezett másodlagos törzskönyvbe, így már részt vehetnek a programban. Országos szinten 458 mangalica és 38 (!) báznai koca szerepel a törzskönyvben. Az agrártárca szerint a felmérések során további 1080 mangalica és 264 báznai koca kerülhet a másodlagos törzskönyvbe.
A program szerint a 250 lejes támogatás a legalább tízkilós malacok ellenértékét fedezi. Kérdéses azonban, mi történik, ha nagyobb a malac: a veszteség a tenyésztőé lesz? A mangalicát 13–14 kilósan előnyös elválasztani a kocától, ekkor piaci ára száz euró körül mozog. Épp ezért a malacok árát későbbi szabályozással kell a piachoz igazítani.
A feldolgozó szempontjából sem előnyös a program – hangzott el. A vágósertés piaci ára pillanatnyilag 6–7 lej élősúly-kilogrammonként, így veszteséges 11 lejes áron szerződést kötni. A mangalica húsának piaca is korlátozott. A sok zsírnak köszönhetően nagy a vágási veszteség, így az üzletekben egy kiló mangalicakaraj ára eléri a negyven lejt, ezt pedig kevesen engedhetik meg maguknak – hangzott el.
A sajtótájékoztatón összességében pozitívként ítélték meg a Petre Daea agrárminiszter által kidolgozott programot, amelyre egymillió eurót fordítanak, és 2020-ig kívánják folytatni. Az érdekeltek az igazgatóságon jelentkezhetnek a programban való részvétel kérésének kitöltéséhez és iktatásához.

Bejelentkezés

Testvértelepülések

 

ladanybene cimer

 

 janoshida cimer

Online böngészők

Oldalainkat 189 vendég és 0 tag böngészi

Proiectul Sipoca 35

SIPOCA 35 imagine banner

Serviciul 112

112 LOGO

Orbán Balázs szemével fotótábor

Fotótábor 2013

Fotótábor 2013

Balázsi Ödön fotói

A XXVIII. Orbán Balázs szemével elnevezésű dokumentációs fotótáborra 2013. október 11-18. között került sor Szentábrahám községben. A képre kattinva Balázsi…

Fotótábor 2013

Fotótábor 2013

Antal Levente fotói

A XXVIII. Orbán Balázs szemével elnevezésű dokumentációs fotótáborra 2013. október 11-18. között került sor Szentábrahám községben. A képre kattinva Antal…

Fotótábor 2013

Fotótábor 2013

Bartók Izaballa fotói

A XXVIII. Orbán Balázs szemével elnevezésű dokumentációs fotótáborra 2013. október 11-18. között került sor Szentábrahám községben. A képre kattinva Bartók…

Fotótábor 2013

Fotótábor 2013

Gábor Lajos fotói

A XXVIII. Orbán Balázs szemével elnevezésű dokumentációs fotótáborra 2013. október 11-18. között került sor Szentábrahám községben. A képre kattinva Gábor…

Fotótábor 2013

Fotótábor 2013

Kibédi Sándor képei

A XXVIII. Orbán Balázs szemével elnevezésű dokumentációs fotótáborra 2013. október 11-18. között került sor Szentábrahám községben. A képre kattinva Kibédi…

Fotótábor 2013

Fotótábor 2013

Papp Elek

A XXVIII. Orbán Balázs szemével elnevezésű dokumentációs fotótáborra 2013. október 11-18. között került sor Szentábrahám községben. A képre kattinva Papp…

Frontpage Slideshow | Copyright © 2006-2011 JoomlaWorks Ltd.