HungarianMagyarRomanianro-ROEnglish (UK)

Elhelyzezkedés

Területe, domborzata

A Zsidóhegy, a Hegyek-köze szerves részét alkotják annak a hegy(domb)-láncnak, amely a Hargita mellékláncolataként, a Firtos-hegytől délnyugatra indul ki 19-20 km hosszúságban, és elválasztva a Gagy-völgyét a Fehér-Nyikó völgyétől, egészen Székelykeresztúrig halad.
A talaj rétegződését a jól ismert agyagos, homokos szerkezetű talaj képezi. A felszínen található termőtalaj rétege változó, termékenysége jónak mondható. Már az 1700-as években úgy volt nyilvántartva, mint II. termékenységi zóna. ( Ez olvasható ki a Homolka József m. kir. térképész 1896-ban rajzolt "Udvarhely vármegye földmivelési térképéről. )

Irásos feljegyzés van sótelepről: " Fordul elé sótelep Szent-Ábrahámon...mit sós források jeleznek "- írja Jakab Elek volt országos levéltárnok 1896-ban. Nincs arról tudomásunk, hogy a sót kitermelték volna.

Az agyag, mint nyersanyag , szolgált cserép és tégla készítéséhez. A cserép készítése a II. világháború után megszűnt. 1908-ban említik Egyed Albert cserépvető mester nevét, aki Nagybaconból érkezett ide. A falu lakói még ma is Cserépcsűr néven említik a helyet, ahol valamikor a cserép készült. Az 1960-as években került sor az altalaj alaposabb átkutatására. Nagy mennyiségű metángáz tartalékokat fedeztek fel.

Éghajlat

Községünk légköri viszonyai azonosak Székelykeresztúr vidékének légköri viszonyaival. A levegő hőmérséklete a legmagasabb értékeket július hónapban éri el, amikor az átlag 20 C fok feletti. A legalacsonyabb értékeket általában januárban mérjük. A Székelyföld enyhébb időjárású övezetében vagyunk. A csapadék évi megoszlása aránytalan. Az 1970-es évek nyári csapadékmennyisége nagy áradásokat okozott. A Gagypatak több alkalommal kilépett a medréből anyagi károkat okozva. A 20. század legnagyobb áradásai voltak ezek.
Az 1950-es évek elején jegyeztünk viharos erejű szelet, ami anyagi károkat okozott. Elég gyakoriak a villámcsapások, nem egy esetben követeltek már emberáldozatot.

Térkép